A Google túl erős lett - itt az ideje egy európai keresőindexnek!
Tekintse meg az eredeti itt, vagy olvassa tovább.
Írta: Tutanota.
Becsült olvasási idő: Az olvasás várható időtartama: kb: 5 perc.
Tekintse meg az eredeti itt, vagy olvassa tovább.
Írta: Tutanota.
Becsült olvasási idő: Az olvasás várható időtartama: kb: 5 perc.
A Google a héten elvesztette a fellebbezést a hatalmas uniós versenybírság ellen, amelyet azért kapott, mert a keresőmotorján keresztül kiszorította a rivális vásárlási szolgáltatásokat. A 2,4 milliárd eurós bírságot 2017-ben szabták ki, mert a Google a keresési találatok élén saját ár-összehasonlító vásárlási szolgáltatását jelenítette meg, ami óriási hátrányt jelentett a versenytársaknak. A bírságtól függetlenül a Google még mindig olyan nagy hatalommal rendelkezik a keresési eredményeink felett, hogy meghatározza, hogyan látjuk a világot. Ezen változtatni kell.
Az európaiak többsége a Google keresőt használja a web szűrésére. A hatalmas piaci részesedés óriási hatalmat ad a Google-nek, amellyel a cég - többször is - visszaélt a múltban.
A Google ellen hozott ítéletében a bíróság kimondta: "Azzal, hogy a Google saját összehasonlító vásárlási szolgáltatását előnyben részesítette általános találati oldalain a kedvezőbb megjelenítés és pozicionálás révén, miközben a rangsoroló algoritmusok segítségével háttérbe szorította a konkurens összehasonlító szolgáltatások eredményeit ezeken az oldalakon, a Google eltért az érdemi versenytől".
A bírságot eredetileg 2017-ben szabták ki, ami akkor rekordnak számított (és egyben az első az elmúlt években az EU által kiszabott három trösztellenes bírság közül). A hosszadalmas bírósági vizsgálatnak köszönhetően azonban a Google tovább tudta erősíteni erőfölényét a piacon.
Shivaun Raff, a Foundem nevű európai összehasonlító vásárlási szolgáltatás vezérigazgatója és társalapítója, aki segített az eredeti panasz benyújtásában a Google ellen, elmondta: "Bár üdvözöljük a mai ítéletet, az nem teszi semmissé azt a jelentős fogyasztói és versenyellenes kárt, amelyet a Google több mint egy évtizedes alattomos keresőmanipulációs gyakorlata okozott."
Mindazonáltal az ügy precedenst teremtett arra vonatkozóan, hogy az EU hogyan kezeli a Google saját térképeinek, repülőjegy-áras találatainak és helyi üzleti listáinak a keresőeszközökön belüli kiemelkedő szerepével kapcsolatos panaszokat.
A Google ellen hozott legújabb ítélet a nagy amerikai technológiai vállalatok, köztük a Google, az Apple, a Facebook, az Amazon és a Microsoft megfékezésére irányuló erőfeszítések sorában született. A vállalatokat adóelkerüléssel, a verseny elfojtásával, médiatartalmak ellopásával és a demokrácia veszélyeztetésével vádolják az álhírek terjesztésével.
Jelenleg az EU is dolgozik a digitális piacokról szóló törvényen (DMA), hogy jobban szabályozza a Big Tech-et és korlátozza a hatalmas (amerikai) tech cégek hatalmát. Jelenleg a nagy techcégek úgy tudják tartani és növelni piaci részesedésüket, hogy termékeiken, például telefonokon, böngészőkön stb. keresztül alapértelmezett alkalmazásokat, alapértelmezett keresőmotorokat stb. kínálnak, és ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni.
Margrethe Vestager, a Bizottság alelnöke összehasonlította a jogalkotási javaslatok hatályát az első közlekedési lámpák bevezetésével:
"A közlekedési lámpákat egy alapvető technológiai újításra válaszul fejlesztették ki: az autó feltalálására. És azt hiszem, akárcsak akkor - több mint 100 évvel ezelőtt -, most is olyan hatalmas mértékben megnőtt az internet használata, hogy olyan új szabályokra van szükségünk, amelyek rendet teremtenek a káoszban."
A probléma az, hogy a Google egyszerre szolgáltató és platform, és már többször bebizonyosodott, hogy a saját platformjukon a saját szolgáltatásaikat részesítik előnyben. Bár a Google-nek eddig milliárdos bírságokat kellett fizetnie, úgy tűnik, a gyakorlat nem szűnt meg teljesen.
A keresőmotorok hatalmával kapcsolatos problémának azonban sokkal súlyosabb következményei is lehetnek, mint csupán gazdasági jellegűek.
A Google keresőmotorja ma Európában a piaci részesedés mintegy 90%-át birtokolja. Ez azért problémás, mert a keresőmotorok a mi ablakunk a világra. Egy alternatív keresőmotor használata azonban még nem is oldja meg a problémát.
Globálisan négy keresési index áll rendelkezésre: Google (USA), Bing (USA), Yandex (Oroszország) és Baidu (Kína). Ezeket az indexeket különböző keresőmotorok használják, de a kimenetet - a keresési eredményeket - továbbra is a Google, a Bing, a Yandex vagy a Baidu határozza meg, a használt szolgáltatástól függően.
A Yandex Oroszországban és a Baidu Kínában világossá teszi, hogy a keresőmotorok hatalma milyen pusztító lehet. Itt a tartalmakat politikai elképzelések szerint szűrik és cenzúrázzák. Kínában például a Baidu keresőmotoron keresztül nem lehet megtalálni a Tianmen mészárlást, amelyben a diáktüntetéseket erőszakkal verték le.
Az algoritmusaik átláthatóságának hiánya miatt a keresőmotorok különösen kiszolgáltatottak a politikai és gazdasági manipulációnak. Visszaélhetnek a véleményformálás eszközeként, ami természetesen óriási veszélyt jelent a demokráciára és a véleménynyilvánítás szabadságára.
A rangsoroló algoritmusok működését, a keresési eredmények sorrendjének meghatározását a keresőmotorok szolgáltatói titokban tartják. Ez egyrészt érthető lépés, hiszen ha az algoritmusok átláthatóak és könnyen érthetőek lennének, gyakorlatilag bárki képes lenne manipulálni a keresőmotorok találati megjelenítését. Másrészt az átláthatatlan algoritmusok miatt nehéz megérteni, hogy a keresési eredmények manipulációtól mentesek.
Ez elvileg azt jelenti, hogy az átlátható algoritmusok megkönnyítik a "kívülről" történő manipulációt, míg a nem átlátható algoritmusok lehetővé teszik a "belülről" történő manipulációt, például magától a keresőmotor-szolgáltatótól.
Mindez együttesen veszélyezteti Európát mint szabad demokráciát: Az, ahogyan a világot látjuk, amerikai vállalatoktól függ: Alphabet és Microsoft (a Google és a Bing anyavállalata).
Az interneten elérhető információkat az USA, Oroszország és Kína kezeli, mivel rendelkeznek egy vagy több keresőindexszel.
Az orosz vagy kínai keresőmotorok alternatívaként való használata szóba sem jöhet, mivel nyilvánvalóan cenzúrázzák a politikailag eltérő nézeteket.
A mai napig azonban nincs európai keresőindex. Tekintettel arra a hatalmas hatalomra, amelyet az amerikai cégeknek adunk át, itt az ideje egy nyílt forráskódú, itt Európában kifejlesztett keresőindexnek.
Szerencsére már létezik egy kezdeményezés, amely ezen dolgozik, a Open Web Index.
Az Open Web Index egyik deklarált célja az is, hogy elválassza az indexet a szolgáltatástól:
"Az index és a szolgáltatások szétválasztása lehetővé teszi, hogy a keresőmotorok vagy egyébként létező szolgáltatások sokasága egy közös infrastruktúrán működjön. ... Míg a szolgáltatások saját további indexelést végezhetnek a dokumentumok előkészítése érdekében, addig bizonyos fejlett indexelést a nyílt infrastruktúra is biztosít. Továbbá, mivel a modern keresőmotorok nagymértékben támaszkodnak a használati adatokra, ezeket az adatokat (leginkább az indexhez irányított keresési lekérdezéseket) összegyűjtik és újrafelhasználásra bocsátják."
A digitális jogokkal foglalkozó Digitalcourage szervezet összegyűjtött hat okot, amiért szükség van egy európai keresőindexre:
Miközben az európai és amerikai bíróságok megpróbálják korlátozni a Google hatalmát, mindenki kiveheti a részét ebből: Induljon el most a deGoogle felé!
Nézze meg itt, miért is van itt az ideje, hogy kilépjen a Gmailből az ingyenes titkosított e-mailekért.